A Laktóz (vagy más néven tejcukor) egy diszacharid, melyben egy β-D-galaktóz és egy β-D-glükóz molekula kapcsolódik egymáshoz β1-4 glikozidos kötéssel.. Az emlősök tejének cukorkomponense (5-8 %). A laktóz a tej szárazanyag-tartalmának kb. 2-8%-át teszi ki. A név a tej latin nevéből és az -óz cukor-végződésből tevődött össze. A laktóz nem erjeszthető, de a belekben található laktáz nevű enzim hidrolizálja, monoszacharidokra bontja. A tej megsavanyodását az okozza, hogy a benne található laktózt baktériumok tejsavvá alakítják. A Laktózt 1619-ben a tejben mutatta ki Fabriccio Bartoletti, 1780-ben Carl Wilhelm Scheele állapította meg, hogy cukorféle.
A laktózt hordozóként és stabilizátorként alkalmazzák aromákban és gyógyszerekben. Erős barna sörök édesítésére is használják, mivel a fermentációban nem vesz részt.

Anyagi tulajdonságok:
CAS-szám: 63-42-3
Kémiai képlet C₁₂H₂₂O₁₁
Moláris tömeg: 342,296 g/mol
Megjelenés: színtelen, kristályos anyag
Sűrűség: 1,525 g/cm³
Olvadáspont: 223°C
Oldhatóság (vízben): Jól oldódik